mađarski

A területi- és stratégiai tervezés alapvető kérdései

A közös magyar-horvát határ és határtérség történetileg a legösszetettebb magyar államhatár-szakasz. Minden korábbi időszakban megjelent valamilyen formában a határ kezelésének, az egymás mellett, avagy egymással békésen együtt élés és együttműködő a mikéntjének a kérdése. A határ menté való együttélés és kooperáció teljesen új tartalmat kapott Horvátország 1991-es függetlenné válása, majd Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, illetve Horvátország jelenleg folyó csatlakozási tárgyalásainak tükrében. A magyar-horvát határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésben mindenkor különböző szintű (nemzetközi, államközi, regionális, megyei, kistérségi, települési) érdekek jelentek meg, s ez napjainkban is alaphelyzetnek tekinthető, hiszen a magyar-horvát közös határ egyben az EU külső határa is, ugyanakkor már „NATO belső határ”, tehát védelem- és biztonságpolitika szempontjából egyfajta sajátos meghatározottsággal rendelkezik. A sokszintű meghatározottságok miatt nehéz a közös határtérségben végbemenő folyamatok analitikus jellegű elemzése, az egyes szintek és szereplők tényleges, a valóságban meghatározó jelleggel megjelenő hatásainak a felmérése. A kétoldalú magyar-jugoszláv kapcsolatokban az államszocializmus időszakában egyértelműen az államközi kapcsolatok dominanciájáról kell beszélnünk. Az államhatáron átnyúló kezdeményezések, együttműködések regionális szinten az 1970-es évektől kezdve bontakoztak ki. A Pécs – Eszék, Baranya megye és Eszék-Baranya közötti kapcsolatokban a kulturális együttműködés kapott kezdetben nagyobb hangsúlyt, később fokozatosan megjelentek a gazdasági, környezeti, turisztikai együttműködésre irányuló törekvések is.

stratégiai tervezés

nije evidentirano